Kevés zenekar van ma Magyarországon, amiről a rajongók, metálértők,  kritikusok és outsiderek egybehangzó véleménye tömören ennyi:  zseniális.

Az Isten Háta Mögött ezek közé tartozik. A behatárolhatatlan stílusban, de leginkább metálban utazó négytagú együttes eddigi három lemezével beírta magát a zenetörténetbe.  Elszállós pszichedélia, kőkemény zúzások, fantasztikus és költői szövegek, metáldzsessz, gitárdobálás, riff-faragás – az IHM muzsikája minden, csak nem egyhangú.

A megalakulásról:

„Ugyebár megjött 99 nyara, hogy megalakuljon a banda, Csabival és Palival, mint alapító arcokkal. Aztán meg persze közbejött a mosógép-szál, és Lacika, aki egy 15 éves hosszú hajú rocker volt és csendben. És arra a kérdésre, hogy játszik-e valami hangszeren, õ a ’dob’ szót mondta. Ilyen egyszerû, csak mindig kérdezni kell. Persze Pali régebben a Fang nevû fisifosiságban játszott együtt az Istivel, aki ott még gitáros szerepet töltött be, annak ellenére, hogy az ihm-ben már  basszerozik. Õ egyébként a már két hónapos bandához csatlakozott, és nagy hirtelenjében le is nyomták az elsõ koncertjüket a Convoy-jal Jászalsószentgyörgy egyik kocsmájában.

Azóta igaziból semmi különös nem történt velük az elmúlt években, koncertek sora, demózgatás, szakítások, esküvõk, 3d-grafika, Liszt Ferenc, Esztergom, 2 gyerek, miskolci albérlet, ilyenek.

Azt a zenekar szégyelli bevallani, hogy 2003 nyarán kezdték el felvenni elsõ albumukat, és ezzel õszre végeztek is, ennek ellenére 2004 januárjában még mindig nem volt kézbe vehetõ a lemez, mely “Rosenkreutz kémiai menyegzõje” névre hallgat. Persze ha ezt úgy-ahogy metafizikailag nézzük, ebben is láthatjuk megnyilvánulni a zenekar ars poeticáját, miszerint: “majd”, és ez be is jött, azaz most “már”.

2005 őszén megjelent második albumunk is. Ja a cime “A szokásos hátborzongató kora reggeli orditás”

2008: Kényelmetlen lemez

Mindenkeppen nem oszlunk fel, azaz semmiképpen feloszlunk!

Szeret a zenekar mindahány arcot a közelében!